TOB - ABDIÁS KÖNYVE

Bevezetés

Ez a legrövidebb prófétai könyv, de nem kell azt a következtetést levonni, mintha értékek híján volna. Ellenkezőleg, igen nagy szépségű jövendöléseket tartalmaz, amiket átleng a Lélek fuvallata és amiknek irodalmi jellege rokon mindazokkal a prófétai jövendölésekkel, melyek "minden néphez" szólnak, nevezetesen amelyek bejelentik az Úr napjának eljövetelét.

Szerkezeti szempontból egyetlen látomásként mutatkozik meg (1b-15 vers), ezt követi egy fejléc (1a vers), ezután egy záró kinyilatkoztatás (16-18), amit valamelyik szerkesztőnek tulajdonítanak. Az egész művet később, ismeretlen leírók kommentárokkal látták el, prózában írva (19-21).

Ami dátumát illeti, egy hivatkozási pont ad módot a könyv időbeni elhelyezésére: látomásában a próféta elítéli Edom népének, Ézsau utódainak viselkedését Izrael népével, Jákob utódaival szemben Jeruzsálem pusztulásának időpontjában (10 vers). A könyv tehát valamivel 587 utáni.

A prófétának csak a nevét tudjuk, személyéről semmit sem. Lényeges küldetése. Amikor minden veszve látszik (a Templom lerombolva, a nép elhurcolva) látomása van: Isten meghirdeti Napjának eljövetelét, ő a Nemzetek Ura és belép a történelembe, hogy uralkodjék. Ennek a hallott üzenetnek során a próféta beszél (10-15 versek), hogy megmagyarázza Edom bűnét: egyidejűleg árulás az és kapzsiság Izrael népével szemben és a bölcsek gőgös önteltsége. Egészében vigasztaló jövendölés ez a megmenekültek reményét veszített közössége számára.

Egy probléma adódik abból a tényből, hogy a 2-6 versek megtalálhatók Jer 49,7-16-ban, bár kissé eltérő alakban. Ez vezette egyeseket arra, hogy Abdias könyvét Jeremiás előttinek véljék és a IX. századból valónak gondolják. Viszont Jeruzsálem bukására vonatkozó hivatkozásai annyira világosak, hogy ilyen feltevéssel nem lehet egyetérteni. A tudomány jelenlegi álláspontja szerint nincs mód nyilatkozni Jeremiás vagy Abdias említett részletének elsőbbségéről. Esetleg volt valamilyen közös forrásuk?

Vissza a ÓSz menühöz