TOB - ABDIÁS KÖNYVE
Bevezetés
Ez a legrövidebb prófétai könyv, de nem kell azt a következtetést
levonni, mintha értékek híján volna. Ellenkezőleg, igen nagy szépségű
jövendöléseket tartalmaz, amiket átleng a Lélek fuvallata és amiknek
irodalmi jellege rokon mindazokkal a prófétai jövendölésekkel, melyek
"minden néphez" szólnak, nevezetesen amelyek bejelentik az Úr napjának
eljövetelét.
Szerkezeti szempontból egyetlen látomásként mutatkozik meg (1b-15
vers), ezt követi egy fejléc (1a vers), ezután egy záró
kinyilatkoztatás (16-18), amit valamelyik szerkesztőnek tulajdonítanak.
Az egész művet később, ismeretlen leírók kommentárokkal látták el,
prózában írva (19-21).
Ami dátumát illeti, egy hivatkozási pont ad módot a könyv időbeni
elhelyezésére: látomásában a próféta elítéli Edom népének, Ézsau
utódainak viselkedését Izrael népével, Jákob utódaival szemben
Jeruzsálem pusztulásának időpontjában (10 vers). A könyv tehát
valamivel 587 utáni.
A prófétának csak a nevét tudjuk, személyéről semmit sem. Lényeges
küldetése. Amikor minden veszve látszik (a Templom lerombolva, a nép
elhurcolva) látomása van: Isten meghirdeti Napjának eljövetelét, ő a
Nemzetek Ura és belép a történelembe, hogy uralkodjék. Ennek a hallott
üzenetnek során a próféta beszél (10-15 versek), hogy megmagyarázza
Edom bűnét: egyidejűleg árulás az és kapzsiság Izrael népével szemben
és a bölcsek gőgös önteltsége. Egészében vigasztaló jövendölés ez a
megmenekültek reményét veszített közössége számára.
Egy probléma adódik abból a tényből, hogy a 2-6 versek megtalálhatók
Jer 49,7-16-ban, bár kissé eltérő alakban. Ez vezette egyeseket arra,
hogy Abdias könyvét Jeremiás előttinek véljék és a IX. századból
valónak gondolják. Viszont Jeruzsálem bukására vonatkozó hivatkozásai
annyira világosak, hogy ilyen feltevéssel nem lehet egyetérteni. A
tudomány jelenlegi álláspontja szerint nincs mód nyilatkozni Jeremiás
vagy Abdias említett részletének elsőbbségéről. Esetleg volt valamilyen
közös forrásuk?
Vissza a ÓSz menühöz