TOB - RUT KÖNYVE


Bevezetés

Rut könyve, ami történetének főhősnőjéről nyerte címét, egy betlehemi család történetét mondja el, akik Moáb földjére települnek ki. Elimelech, Noémi férje ott hamarosan meghal, valamint két fia, Machlon és Kiljon is, akik két, Rut és Orpa nevű moábita nőt vettek el feleségül. Tíz év elmúltával Noémi visszatér Betlehembe, Ruttal együtt, míg Orpa visszatér népéhez. Rut Boász földjére ment kalászt szedni az aratók után, Boász jóindulattal volt iránta. Noémi, aki tudta, hogy Boásznak Ruttal szemben kiváltási joga van, azt tanácsolja menyének, hogy ösztönözze Boászt arra, hogy feleségül vegye őt. Boász hajlik erre és azután hogy egy közelebbi kiváltó eláll ettől a jogától, feleségül veszi Rutot. Rut fiúval ajándékozza meg Boázt: Obeddel, aki Izáj apja, Izáj apja Dávidnak.

A héber Bibliában Rut könyve a "Ketuvim"-ok, vagy Írások közé került beiktatásra. A görög és a latin Biblia a Bírák könyve után sorolja be, valószínűleg a kronológiai utalás miatt az első versben.

A szöveg keletkezésének dátuma vitatott marad. A száműzetés előtti dátum mellett több okot hoztak fel. A zsidó szokások, amelyek a könyvben szerepelnek (kiváltási jog, sógorházasság; lásd jegyzetet 4,5-höz) a MTörv-nél korábbi jogszabályozást tükröznek. A könyv stílusa közel áll az Ószövetség klasszikus prózájához. A tulajdonnevek tanulmányozása ősi eredetet sugallna. A száműzetés előtti időpont azonban valószínűbb. A szerző a Bírák korát mint régmúltat tekinti. Meg kell magyaráznia egy régi, elavult szokást. Néhány nyelvi különlegesség késői korra enged következtetni. A könyv teológiája (univerzalizmus, a jutalom elmélete és a szenvedés értelme) érthetőbb a száműzetés utáni időszakban. Ezdrás és Nehemiás kora igen jól illene az elbeszéléshez, ami kedvező időszak volt az idegenekkel kötött házasságok ügyével kapcsolatban, szemben Ezd 9 és Neh 13 szigorú reformjaival.

De Rut könyve nem vitairat. A szerző felidézi Dávid ősének példáját, egy idegen, példásan tiszteletreméltó noét, aki az Úr által gondviselésszerűen irányított sógorházasság révén teljesen törvényesen bekerült egy izraelita családba, méghozzá dávidi családba. 1Sám 22,3-4 utal Dávid és Moáb közötti kötelékre.

Az 4,18-22 versek geneológiája kivételével, amit szintén megtalálunk az 1Krón 2,5-15-ben és ami hozzáfűzésnek tűnik, a könyv irodalmi egységessége hibátlan. Az elbeszélés teljesen harmonikusan fejlődik ki: négy kép (1,6-18; 2,1-17; 3,1-15; 4,1-12), amiket egy bevezetés előz meg (1,1-5), majd egy összefoglalás (4,13-17) következik, közjátékokkal vegyítve, amelyek átmenetként szolgálnak (1,19-22; 2,18-23; 3,16-18). Számos párhuzamosság, ritmikus szakaszok, asszonanciák és alliterációk szövik át a könyvet, irodalmi remekművé emelve a könyvet. Meg kell még említeni a szójátékokat, amik a tulajdonnevekben rejlenek: Elimelech (Istenem a király), Noémi (kedvesem, szépem) különös módon helyezkednek szemben Machlon (beteges, szelíd) és Kiljon (tüdővészes, vázácska) neveivel, amik közeli halált jeleznek. Orpa neve (kemény nyakú, makacs) a tarkóra utal, ami távozáskor az ottmaradottak felé fordul és az elpártolást jelképezi, míg Rut nevét a "barátnő"-höz lehet rokonítani, vagy inkább "megvigasztal"-hoz, ez a ragaszkodást és vigasztalást jelenti. Boász neve (ero van benne) reményt kelt és Mara neve (keserű) az aggodalmat jelöli. Obed "szolgát" jelent, aki "szolgál" egy bizonyos istent; itt az Urat. Az, hogy 1,20 versben Noémi nevét Marára cseréli világosan mutatja, hogy a szerző ezeknek a tulajdonneveknek szimbolikus jelentést szán.

Rut könyve része annak az öt tekercsnek, amiket a fő zsidó ünnepeken felolvasnak. Pünkösd ünnepén alkalmazzák. Azért választották erre a célra, mert az árpa aratásának kezdetén helyezkedik el ez az ünnep? Vagy mélyebb értelemben, mert a zsidó Pünkösd ünnepével a Törvény Izraelnek való átadását ünneplik, Rut könyve pedig kiterjeszti ezt az adományt a pogány népekre és a befejező genealógia odáig megy, hogy egy idegent Dávid őseként szerepelteti, ennek következtében az eljövendő Messiásénak is. Nem lehet ezt pontosan megállapítani. A rabbinikus hagyomány Rutban a prozelita mintaképét látta és a 2,12 vers áldása "Részesítsen bőséges jutalomban az Úr, Izrael Istene, akinek védőszárnyai alatt oltalmat találni ide jöttél" a zsidósághoz való megtérést fejezi ki.

Rut Jézus genealógiájában szerepel Máté evangéliumának 1,5 verse szerint. Ez a tény alátámasztja elbeszélésünk univerzalizmusát és messianizmusát.

Vissza a ÓSz menühöz