TOB - RUT KÖNYVE
Bevezetés
Rut könyve, ami történetének főhősnőjéről nyerte címét, egy betlehemi
család történetét mondja el, akik Moáb földjére települnek ki.
Elimelech, Noémi férje ott hamarosan meghal, valamint két fia, Machlon
és Kiljon is, akik két, Rut és Orpa nevű moábita nőt vettek el
feleségül. Tíz év elmúltával Noémi visszatér Betlehembe, Ruttal együtt,
míg Orpa visszatér népéhez. Rut Boász földjére ment kalászt szedni az
aratók után, Boász jóindulattal volt iránta. Noémi, aki tudta, hogy
Boásznak Ruttal szemben kiváltási joga van, azt tanácsolja menyének,
hogy ösztönözze Boászt arra, hogy feleségül vegye őt. Boász hajlik erre
és azután hogy egy közelebbi kiváltó eláll ettől a jogától, feleségül
veszi Rutot. Rut fiúval ajándékozza meg Boázt: Obeddel, aki Izáj apja,
Izáj apja Dávidnak.
A héber Bibliában Rut könyve a "Ketuvim"-ok, vagy Írások közé került
beiktatásra. A görög és a latin Biblia a Bírák könyve után sorolja be,
valószínűleg a kronológiai utalás miatt az első versben.
A szöveg keletkezésének dátuma vitatott marad. A száműzetés előtti
dátum mellett több okot hoztak fel. A zsidó szokások, amelyek a
könyvben szerepelnek (kiváltási jog, sógorházasság; lásd jegyzetet
4,5-höz) a MTörv-nél korábbi jogszabályozást tükröznek. A könyv stílusa
közel áll az Ószövetség klasszikus prózájához. A tulajdonnevek
tanulmányozása ősi eredetet sugallna. A száműzetés előtti időpont
azonban valószínűbb. A szerző a Bírák korát mint régmúltat tekinti. Meg
kell magyaráznia egy régi, elavult szokást. Néhány nyelvi különlegesség
késői korra enged következtetni. A könyv teológiája (univerzalizmus, a
jutalom elmélete és a szenvedés értelme) érthetőbb a száműzetés utáni
időszakban. Ezdrás és Nehemiás kora igen jól illene az elbeszéléshez,
ami kedvező időszak volt az idegenekkel kötött házasságok ügyével
kapcsolatban, szemben Ezd 9 és Neh 13 szigorú reformjaival.
De Rut könyve nem vitairat. A szerző felidézi Dávid ősének példáját,
egy idegen, példásan tiszteletreméltó noét, aki az Úr által
gondviselésszerűen irányított sógorházasság révén teljesen törvényesen
bekerült egy izraelita családba, méghozzá dávidi családba. 1Sám 22,3-4
utal Dávid és Moáb közötti kötelékre.
Az 4,18-22 versek geneológiája kivételével, amit szintén megtalálunk az
1Krón 2,5-15-ben és ami hozzáfűzésnek tűnik, a könyv irodalmi
egységessége hibátlan. Az elbeszélés teljesen harmonikusan fejlődik ki:
négy kép (1,6-18; 2,1-17; 3,1-15; 4,1-12), amiket egy bevezetés előz
meg (1,1-5), majd egy összefoglalás (4,13-17) következik, közjátékokkal
vegyítve, amelyek átmenetként szolgálnak (1,19-22; 2,18-23; 3,16-18).
Számos párhuzamosság, ritmikus szakaszok, asszonanciák és alliterációk
szövik át a könyvet, irodalmi remekművé emelve a könyvet. Meg kell még
említeni a szójátékokat, amik a tulajdonnevekben rejlenek: Elimelech
(Istenem a király), Noémi (kedvesem, szépem) különös módon helyezkednek
szemben Machlon (beteges, szelíd) és Kiljon (tüdővészes, vázácska)
neveivel, amik közeli halált jeleznek. Orpa neve (kemény nyakú, makacs)
a tarkóra utal, ami távozáskor az ottmaradottak felé fordul és az
elpártolást jelképezi, míg Rut nevét a "barátnő"-höz lehet rokonítani,
vagy inkább "megvigasztal"-hoz, ez a ragaszkodást és vigasztalást
jelenti. Boász neve (ero van benne) reményt kelt és Mara neve (keserű)
az aggodalmat jelöli. Obed "szolgát" jelent, aki "szolgál" egy bizonyos
istent; itt az Urat. Az, hogy 1,20 versben Noémi nevét Marára cseréli
világosan mutatja, hogy a szerző ezeknek a tulajdonneveknek szimbolikus
jelentést szán.
Rut könyve része annak az öt tekercsnek, amiket a fő zsidó ünnepeken
felolvasnak. Pünkösd ünnepén alkalmazzák. Azért választották erre a
célra, mert az árpa aratásának kezdetén helyezkedik el ez az ünnep?
Vagy mélyebb értelemben, mert a zsidó Pünkösd ünnepével a Törvény
Izraelnek való átadását ünneplik, Rut könyve pedig kiterjeszti ezt az
adományt a pogány népekre és a befejező genealógia odáig megy, hogy egy
idegent Dávid őseként szerepelteti, ennek következtében az eljövendő
Messiásénak is. Nem lehet ezt pontosan megállapítani. A rabbinikus
hagyomány Rutban a prozelita mintaképét látta és a 2,12 vers áldása
"Részesítsen bőséges jutalomban az Úr, Izrael Istene, akinek
védőszárnyai alatt oltalmat találni ide jöttél" a zsidósághoz való
megtérést fejezi ki.
Rut Jézus genealógiájában szerepel Máté evangéliumának 1,5 verse
szerint. Ez a tény alátámasztja elbeszélésünk univerzalizmusát és
messianizmusát.
Vissza a ÓSz menühöz